lap.hu logo


Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1870-es alapítása óta szolgáltat időjárás előrejelzés és egyéb meteorológia adatokat.

További információk a www.met.hu honlapon érhetők el.

A meteorológia az időjárással kapcsolatos változásokkal és ezek előjelzésével foglalkozik.

Légtüneménytan - magyarul: meteorológia

A meteorológia talán az egyetlen tudomány, ahol számolnak a káosszal. Valóban mindennel próbálnak kalkulálni, még azzal is, ami nem számítható ki előre.

.


.

.

Időjárás

Omsz.hu
Met.hu
Köpönyeg.hu
Időkép.hu
Időjárás.hu

Meteorológia

MetNet.hu
Eumet.hu
Időjárás.lap.hu
Meteoprog.hu
Wikipedia Meteorológia
.
A meteorológia művelői az évszázadok során nagyon sok módszert dolgoztak ki, amelyekkel az egyes időjárási folyamatokat, légköri jelenségeket leírták, és az előrejelzést tudományos alapokra helyezték. A meteorológia az a tudomány, amelynek témája, a légkör, állandóan jelen van életünkben.

Mit tudunk a meteorológia kezdeteiről?

A meteorológia szó görög eredetű, Arisztotelész művének címeként találkozhatunk vele először időszámításunk előtt 350-ben. Ő nem a mai értelemben használta, csak kis részben érintette a mai jelentés alá tartozó időjárási jelenségeket, annál több szót ejtett csillagászatról, geológiáról, kémiáról.

A meteorológia tudomány az 1600-as években kezd fejlődni, amikor Galilei megalkotta a termoszkópot, a hőmérő ősét, majd sorban felfedezték és megvizsgálták, mérhetővé tették a további összetevőket: a hőmérsékletet, a légnyomást, a szeleket, a csapadékot és a felhőzetet.

Az 1950-es évek óta lehetőség van a bonyolult összefüggéseket számítógépekkel modellezni és az előrejelzés numerikus eljárásait elvégezni. Ehhez a 60-as években hozzájött Edward Lorenz káoszelmélete, miszerint a bizonytalansági tényezőkkel is számolni kell. Mindezekkel és a műholdas megfigyelésekkel nagyot lépett előre a meteorológia tudománya.

Mit vizsgál a meteorológia?

A meteorológia leírja, vizsgálja és magyarázza a légkör legalsó rétege, a troposzféra - amely a tengerszinttől kb. 12 ezer méter magasságig helyezkedik el - jelenségeit. A légköri folyamatok mozgatója a Napból érkező sugárzás.
A Napból ékező sugárzás a Föld légkörébe érkezve visszaverődik vagy elnyelődik, egy része szóródik a légkörben levő apró részecskéken, illetve a Föld felszínén. Az elnyelt sugárzás felmelegíti a földfelszínt, az pedig a felette levő levegőt. Ennek a melegedésnek a mértéke nagyon sok tényezőtől függ, de végső soron ezzel a hőmérséklet-változással indulnak el azok az egymásra is kölcsönösen ható folyamatok, amelyeket a meteorológia vizsgál.

A meteorológia első eleme: a hőmérséklet

A légkör az elnyelt napsugarak által a földfelszín közvetítésével alulról melegszik. Általános megállapítás, hogy a hőmérséklet a magasság növekedésével csökken, tapasztalhatjuk, valahányszor magasabb hegyekben járunk. Néha ezzel ellentétes eset is előfordul, a jelenséget a meteorológia inverziónak nevezi.
A hőmérséklettel kapcsolatban a meteorológia fejlődése során meghatároztak néhány mutatót. A maximumhőmérséklet a már tapasztalt legmagasabb, a minimumhőmérséklet pedig a legalacsonyabb hőmérséklet egy bizonyos területen. A napi középhőmérséklet pedig az aznapi átlag.
A meteorológia második eleme: a légnyomás
Az egységnyi felületre nehezedő levegőoszlop súlya a légnyomás, amely felfelé haladva ugyancsak csökken, de ezt az általános szabályt is sok tényező befolyásolja.
A meteorológia megfigyelésekre is épít, ezek szerint pedig a légnyomás tartós süllyedése esetén rosszra fordul az idő, ellenkező esetben pedig javul.
Hogy a meteorológia szempontjából összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, a különböző mérőhelyek a mért értékeket átszámolják nulla Celsius-fokon és tengerszinten mért értékre.
A meteorológia harmadik eleme: a szél
A légkör vízszintes irányú mozgását nevezi a meteorológia szélnek. A légáramlatok valójában a nyomáskülönbségek kiegyenlítésére törekednek, a nagyobb nyomás felől fúj a szél a kisebb felé. Természetesen itt is vannak más befolyásoló erők, amelyeket a meteorológia leír.
A szél fontos jellemzője a sebessége. Még ma is használják a Beaufort-skálát, amely megfigyelésen alapul, és 12 fokozatot különböztet meg a szél erősségében. Ma már leginkább a fizikából ismert mértékegységekkel (m/s vagy km/h) kerülnek ezek meghatározásra.
A szél iránya is meghatározható, az égtáj szerint, ahonnan fúj, illetve ha ennél precízebben szükséges, akkor fokokban. Az uralkodó szélirány - ahonnan jellemzően fúj az adott földrajzi területen - szintén a meteorológia egyik fontos definíciója. Az egyes szélfajtákat - tavi, tengeri vagy parti, szárazföldi; főn- és bukószeleket, hegyvidéki szeleket - ugyancsak a földrajzi terület szerint határozza meg a meteorológia. A levegő függőlegesen is mozog, a szabadon emelkedő légáramlat neve termik.

A meteorológia negyedik eleme: a csapadék

A víz a hőmérséklet függvényében folyamatosan változó halmazállapotban - vízpára, esőcseppek, jég - jelenik meg a légkörben, ezt nevezi a meteorológia csapadéknak. Ezek a halmazállapotok folyamatosan egymásba alakulnak olvadással vagy fagyással, párolgással vagy lecsapódással, szublimációval vagy depozícióval. Ha a levegő vízgőzzel telítetté válik, felhőket alkot, lehűl a harmatpontig, a víz pedig folyékony vagy szilárd halmazállapotban kicsapódik és a földre hullik. Azt a jelenséget, amikor a levegő vízfeleslege kicsapódik, harmatnak, dérnek, zúzmarának vagy vízlerakódásnak nevezi a meteorológia.

A felhőket megfigyelve és osztályozva a meteorológia a csapadék jellegét is meg tudja határozni, ezért magasság és forma szerint különbözteti meg az egyes típusokat.
adatvédelem